Megvan az ötlet, brilliáns és mindenkit levesz a lábáról. Utánanéztünk, működhet, más még nem csinálta, vagy nem úgy, ahogy mi akarjuk. Rendben. És most?

Az alkotói válság kétféleképpen ütheti fel a fejét: vagy ötlet nincs, vagy nagyon is pontosan körülírt ötlet van, de arról halvány fogalom sincs, hogy abból hogy lesz folyamat, kezdet, ív, vég, hatás, azaz projekt/üzlet/vállalkozás. Ha ötlet nincs, az elvileg a nagyobbik baj, bár mint a kalendárium első bejegyzésében írtuk, azért az is előhívható. Ha fogalmunk sincs a megvalósításról, az - jó hír- kisebb kihívás, mivel ez a rész még jobb hatékonysági fokkal elsajátítható.

Egy példa:

Kitalálom, hogy csinálok egy online tanfolyamokat szervező céget. Utánanéztem, működhet, más még nem csinálta, vagy nem úgy, ahogy én akarom. Rendben. És most?

1. Az írástudás többek között arra jó, hogy miközben az ember leírja, ami a fejében van, egy fajta rendszer is képződik a leírt dolgok között. Időrendbe, hierarchiába, logikai és fontossági sorrendbe rendeződnek az egyes elemek. Arra, hogy ez megint csak ne egy összefirkált, átnyilazásokkal teli papírfecnin maradjon meg az utókor számára (az előző bejegyzésben is említett) ezer és egy módszer, program, rendszerezési elv áll rendelkezésre. A jó hír megint ugyanaz: ezek használata tanulható. Rendszerezzünk, ez mindig az első lépés legyen.
   
   

2. Sokszor hajlamosak vagyunk az ötletet, mint egy fix pontot, a szalaggal átkötött végeredmény állapotában szemlélni. Vegyük észre, hogy az a szalaggal átkötött végeredmény:

• nem létezik pont úgy, ahogy vizionáljuk (ti. a 100%-ot sokan létében kérdőjelezik meg),
• egy villanásnyi kép, aminek az eléréséhez rögös út vezet.
  
  

Mi ez a rögös út? A folyamat: elkezdjük, csináljuk, befejezzük, lezárjuk, újrakezdjük, kijavítjuk stb.
A folyamatszemlélettel tehát megkíméljük magunkat a végeredmény utáni kínzó és meddő vágyakozástól.

Ha folyamatként szemlélem az online iskola kialakítását, akkor a következőképpen járok el:

Átgondolom, megtervezem, ütemezem az ötlet megvalósításának egyes lépéseit. Rangsorolok, rendszerezek, és jó esetben egy logikailag lineáris koncepció jön létre, amit ezután már csak követnem kell. Hirtelen jött kiegészítő ötletek, járulékos dolgok mindig jöhetnek, de ha tervem van, a fonalat nem fogom elveszíteni.

A folyamatszemléletű tervezést az alábbi kérdések köré kell felépítenem:

• Ki? Ki vagyok én, milyen minőségemben foglalkozom egy percet is az ötletemmel?
• Mit? Mit akarok megvalósítani, mi a szalaggal átkötött végeredmény?
• Kinek? Kinek van szüksége vagy igénye arra, amit én most a fejemben forgatok?
• Miért? Akinek szüksége és igénye van rá, annak miért van? Miért más ez az ötlet, mint néhány hasonló?

Itt kezdődik a taktikai rész:

• Mikor? Időtervezés (jelen példánk esetén mikor akarom kezdeni az oktatást, ehhez képest meddig kell lefolytatnom az egyeztetéseket, mikor milyen marketingtevékenységet kell végeznem, stb.)
• Hol? Helytervezés (jelen példánk esetén tanterem, egy hely, ahol megvalósíthatom, amire törekszem)
• Mivel és kivel? Eszköztervezés, azaz: humán és tárgyi erőforrások (jelen példánk esetén oktatók, szervezők, online oktatás eszközei: számítógép(ek), online közvetítő alkalmazás, toll, ceruza, palatábla)
• Hogyan? Módszertan (jelen példánk esetén az oktatás módszertana: mit mondanak az oktatók a videóban, és hogyan beszélnek, hogyan érjük el, hogy online keretek között is rögzüljenek az ismeretek stb.)
• Miből? Költségtervezés (jelen példánk esetében oktatói és terembérleti díjak, egyéb járulékos költségek, bevételek körvonalazása piackutatás alapján, mérleg)

Ez a 10 kérdés jelentheti a tervezés alapját a legszélesebb körben az ötletmegvalósítástól a rendezvényszervezésen át a családi utazás tervezéséig. A megvalósítás során a sorvezetőnkre tekintve könnyedén boldogulunk az időbeli és pénzügyi kereteken belül. A megvalósítás során plusz egy szempont, amit figyelembe kell venni: ha bármelyik kérdésre egyértelmű nemleges válaszra jutunk, akkor lépni kell egyet. Például: ha a Miből? kérdésnek pénz hiányában nem látjuk értelmét, akkor lépjünk egyet és vegyük számba azokat a lehetőségeket (pályázati források, befektetői támogatások stb.)  amelyek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a nemből igen legyen.