Mit tudunk az ötletről?

Kétségkívül, ötlet nélkül nincs cél, cél nélkül nincs jövő. De honnan jön az ötlet? És hová szalad el, ha épp nem rögzítjük? Az bizonyos, hogy az ötlet egy olyan helyről jön, amivel a legtöbbünknek, mint modern embereknek sajnos viszonylag kevés kapcsolata van. Hogyan hívhatjuk mégis elő, ha magától nem akaródzik előbújni?

A válaszhoz legközelebb talán az inspiráció kérdésköre áll, amiről az adventi naptár egy következő bejegyzésében még fogunk foglalkozni. A legegyszerűbb valószínűleg azt belátni, hogy ötleteink mindannyiunknál máskor és máshonnan bújnak elő.

• Állítólag nem a szürke hétköznapok sűrű masszájában termelődnek, máskor ennek épp ellenkezőjét tapasztalhatjuk.

• Állítólag a sok adminisztratív feladat végzése során az agyunk ötletgyártó sarka táppénzre megy és nagyon nehezen helyezhető újra üzembe. De van, hogy éppen egy 2000 fős mintát tartalmazó Excel szerkesztgetésekor pattan ki a fejünkből egy ötlet a másnapi rendezvényünkhöz, vagy a gyerek ajándékára vonatkozóan.

• Állítólag nem mindenkinek vannak “jó” ötletei. Állítólag mindenkinek lehetnek “rossz” ötletei.
  
  

Íme a mi 5 tippünk az ötletek menedzseléséhez:

1. Ne csináljunk semmit

Azaz hogy csináljuk a semmit. Néha tudatosan szükségünk van arra, hogy a semmit tegyük. Ez alatt nem a hétköznapi értelemben vett lustaság értendő, hanem az, hogy tudatosan csináljuk a semmit. Hagyni kell eluralkodni magunkon azt az érzést, hogy nincs ötletünk, nincs semmi a fejünkben. Mi történik ilyenkor?

Elkezd dolgozni a képzeletünk és az agyunk, miközben a napjainkban oly megszokott konstans információdömping hiánya következtében felszabadult űr betöltésére törekszik. Így születik meg az ötlet is, ez az, ami kell hozzá. Ezért van például, hogy a legtöbbünket vagy éjjel, pihenés közben, vagy szórakozás közben, vagy esetleg egy éjjeli álmatlanság idején rohamozzák meg az ötletek.

2. Csináljunk valamit: listát

Ha az ember agya ráált az ötletgyűjtésre, bizony gyakori vendégként forgolódnak majd agyában az ötletek. Meggyilkolásuk legelső és legbanálisabb lépése az, ha hagyja őket elillanni. Ötleteinkről, legyenek azok üzleti ötletek, háztartási tippek, vagy ajándéklehetőségek, célszerű listát vezetni. Erre ma már rendkívül sok korszerű lehetőség áll rendelkezésünkre, amelyeknek hála könnyedén elkerülhető a rongyos bevásárlólista rémsége: a gyűrött, ezerszer áthúzgált fecnik tömkelege. Az ötletek menedzselése egyébként a mindennapi munka során is jó célt szolgál, sőt a projektmenedzsment első sarokkövét képezheti.

3. Csináljunk valamit II.: kutassunk

A szavak bővkörében élő költők-írók visszatérő gondolata volt, hogy vajon létezik-e olyan “szó”, amit nem írt le előttük valaki más. Ugyanez a kérdés az ötletek kapcsán is felmerül. Mai, 7 milliárdos népességszámú világunkban, a startupok és az ötletmanufaktúrák idején ez a kérdés még nagyobb hangsúllyal esik latba. Az elszólt szót is lehet persze máshogy mondani, de mindenképpen fontos, hogy megtaláljuk saját hangunkat. Ehhez a legfontosabb, hogy feltérképezzük, ki és milyen kontextusban foglalkozott már a mi ötletünkkel. Az így kirajzolódott körképet szintén tanácsos papírra vetni, ezúttal már egy pro-kontra listával együtt, amelyben a saját identitásunkat rajzoljuk meg (ti. miben vagyunk mások, jobbak, gyengébbek, miben van több vagy kevesebb lehetőségünk).

4. Csináljunk valamit III.: kezdjük el

Az ötlet szikra, aminek kell egy kis támogatás ahhoz, hogy fellobbanhasson. Ehhez nélkülözhetetlen az előrelátás, hogy legyen egy víziónk a megvalósulásról. Noha a kutatás során bizonyára előfordul, hogy elhaláloznak ötletek, de a legfontosabb az, hogy amelyek életben maradnak, azokat borítsuk virágzásba a 4. lépésben. Ez a fázis igényli talán a legtöbb konkrét tudást és tanulást. Ne feledjük, elkezdeni mindig nehezebbnek tűnik, mint amennyire valóban nehéz!

5. Ne csináljunk semmit II.

...Ha elindítottuk az ötletünk alapján tervezett és kidolgozott projektet, üzletet, akkor dőljünk hátra, és figyeljünk. Figyeljük meg, hogy mi történik. Sikerre vagy halálra van ítélve? Ezt előre bizonyosan nem tudjuk meghatározni. Optimális esetben a sok munka és dédelgetés meghozza gyümölcsét és lendületet ad a fejlődéshez. Ám ha bizalmat és munkát vetünk egy reálisnak ítélt ötletünkbe és az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor sincs ok a csüggedésre, hiszen ennyivel is gazdagabbak lettünk. Értékelés árán levonhatjuk a kellő következtetéseket és nagyjából meg tudjuk állapítani, hogy merre menjünk tovább.